Amalgámnak nevezzük egy vagy több fém reszelékének higannyal alkotott ötvözetét. Ez az anyag viszonylag régóta viták kereszttüzében áll, hogy rendelkezik-e egészség károsító hatással vagy nem. Jelen állás szerint az EU kitilthatja az amalgámtömést a tagországokból, hogy a higany mérgező hatásától megvédje az embereket.
Kétségtelen, hogy a higany méreg, ám az amalgámtömésben lévő higany, olyan szinten össze van keverve a fémekkel, hogy ilyen formában már csak egészen csekély kipárolgása lehet. Ez a páciensre nem veszélyes, inkább a vele dolgozó személyzetre. Az amalgám tömés legfőbb erénye, hogy olcsó, elkészítése egyszerűbb, gyorsabb, mint a fehértöméseké, az élettartama hosszú.
Hátránya, hogy nem esztétikus, jól vezeti a hőt és az elektromosságot, valamint egyes nézetek szerint (lásd: fentebb) mérgező. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mint fémötvözet, a nyállal érintkezve elektropotenciál különbséget hoz létre, és ez megzavarhatja az arra érzékeny emberek bioenergetikai egyensúlyát. Az igazság mint minden esetben, valahol középúton van, azaz előnyökkel és hátrányokkal is rendelkezik, így a megfelelő tájékoztatás után a páciens eldöntheti, hogy a fogába milyen anyagból készült restaurációt szeretne.
Ide tartoznak azok a tömőanyagok, melyeket kompozíciós tömőanyagoknak, vagy kompozitoknak nevezünk. Ezen anyagok frontfogakba és rágófogakba egyaránt használhatók, a fogak eredeti alakja és színe egyaránt reprodukálható.
Kötési mechanizmus szerint kétféle kompozit létezik, az egyik kémiai úton köt meg valamilyen katalizátor hatására, a másik, már elterjedtebb a fotopolimerizációs effektus. Ebben az esetben a tömőanyagot egy speciális kék fénnyel világítjuk meg, az anyag szilárdulása ennek hatására történik meg.
Ezen tömőanyagok kedvező mechanikai tulajdonságai és sajátos kémiai szerkezete egy új tömési technikát tett lehetővé.
Az üregalakítás során az eddigiekkel ellentétben minimális ép fogszövetet kell eltávolítani annak érdekében, hogy a tömésnek megfelelő tartása legyen. Mindezt azért, mert a töméskészítés során ragasztóanyagokat is alkalmazunk, amely kémiai kötődést is eredményez.
Az inlay, más szóval betét egy fajta "tömés", amely a hiányzó fogszövetet pótolja, helyreállítva annak anatómiai formáját, rágóképességét, funkcióját.
A betét két ülésben készül, első alkalommal az előkészítés és lenyomatvétel történik, ami a fogtechnikushoz kerül ezután. Többnyire néhány nap alatt elkészül. Ez idő alatt a fogba ideiglenes tömés kerül. A fogtechnikai munka után az elkészült inlayeket az orvos speciális ragasztóval az üregbe ragasztja.
Igen tartós és esztétikus tömésfajta.
Akkor célszerű készíteni, mikor a fogszuvasodás, a fogfelszín két vagy több részére kiterjedt, illetve az eltávolításra kerülő tömés melletti szuvasodás érinti a fog egy vagy két, a szomszédos foggal érintkező felszínét. Abszolút indikált a régi, nagy kiterjedésű amalgám tömés helyettesítésére, vagy a csücskök pótlására, illetve fedésre gyökérkezelt fogaknál. Nagy előnyének tekinthető, hogy alkalmazásával a megmaradt fogmennyiség megmenthető, megtartható. Betétet készíthetünk még esztétikai indokkal (a rágófog elszíneződött, a fog struktúrája veleszületetten hibás), ha a fog alakilag nem megfelelő, ill. rágófunkciója nem kielégítő. Anyaga lehet arany, kompozit (műanyag), és porcelán.
Gyökérkezelés-gyökértömés
Bizonyára mindannyiunknak vannak különböző élményeink a gyökérkezeléssel kapcsolatban, vagy személyes tapasztalatok, vagy ismerősök elbeszélései alapján. Minden híreszteléssel ellentétben tudnunk kell, hogy a gyökérkezelés más néven endodontiai beavatkozás fájdalmatlanul elvégezhető, és ami a legfontosabb: a fogmegtartást szolgálja. Ha arra gondolunk, hogy a fog eltávolítása majd pótlása helyett ezzel a beavatkozással saját fogunkat tarthatjuk meg, mindenképpen a gyökérkezelés mellett kell döntenünk.
A fogbélgyulladás orvosi nevén pulpitisz fő oka a bakteriális fertőzés. Több módon juthatnak el baktériumok a pulpáig, hogy ott jellegzetes tünetekkel fertőzést okozzanak. A leggyakoribb a keményszövetpusztulás, amelyet a még mindig népbetegségként jelentkező fogszuvasodás okoz. A baktériumtömeg a szuvas üregből (ha nem látják el időben, pl. tömés révén) bejut a fogbélbe. Egy ideig a folyamat még visszafordítható, de ha az ellátás ekkor is elmarad, krónikus gyulladás alakul ki, a fogbél elhal, ilyenkor gyökérkezelés a megoldás.
Másik lehetősége a pulpa fertőződésének az úgynevezett parodontális út. Ebben az esetben a fogágyon keresztül, hosszú ideig fennálló ínygyulladást követően, illetve rendellenes helyzetű, tisztíthatatlan felszínű fogak (főleg bölcsességfogak) mellett válik szabaddá az út a baktériumok számára, és a fogmeder felől fertőzik a pulpát. A fogak sérülése, megütése, elesés, baleset steril gyulladást okozhat, ami szintén pulpitiszt, majd fogbélelhalást eredményez. A megoldás gyökérkezelés és gyökértömés.
Gyökérkezelésre ép, egészséges fogak esetében is sor kerülhet, nemcsak sérülés esetén, hanem például fogelőkészítés során, amikor a fogorvos koronát, hidat készít. A "csiszolás" elérheti a fogbelet, vagy az elégtelen hűtés következtében az gyulladásba kerül, pulpitisz, majd pulpaelhalás következik be. Fogelőkészítés során a pulpa, vagyis a fogbél nemcsak járulékosan, véletlenül sérülhet, hanem "tervezetten" is, ha a híd számára nem megfelelő a fogtengelyállás. Minden ilyen esetben gyökértöméssel kell ellátni a fogat, a napokon belül várható fájdalom, illetve a később előforduló szövődmények elkerülése érdekében.
Hogyan is zajlik a gyökérkezelés?
A fogat érzéstelenítjük, majd kitisztítjuk a szuvasságot és elfúrjuk a fogbélkamra tetejét hogy a gyökércsatornákhoz hozzá tudjunk férni. A fogbélamrát és a gyökércsatornákat megtisztítjuk, az elhalt fogbelet, gyökércsúcs körül felhalmozódott gennyet és baktériumokat eltávolítjuk. A gyökércsatornákat speciális tűszerű műszerekkel kitisztítjuk és alakítjuk sima szabályos felszínűre. Ezek után a tiszta, baktériummentes csatornákat a csatorna teljes hosszában gyökértöméssel zárjuk le és a fogat ideiglenes töméssel fedjük be. A gyökértömött fogat azután a megmaradt foganyag figyelembevételével betömjük vagy egy koronát készítünk rá.
A gyökértömés után egy enyhe helyi gyulladás is kialakulhat, de ez pár nap alatt lezajlik. A gyulladásért a gyökértömőanyagból még pár napig felszabaduló anyagok a felelősek. Ezek az anyagok az esetleg még élő baktériumokat pusztítják el. A gyökértömések 95%-a sikeres. A sikertelenség egyik fő oka lehet a gyökérben időnként jelenlévő járulékos gyökércsatornák, amiket nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk tisztítani. Ezeknek a csatornáknak a legnagyobb részét még a röntgen sem mutatja ki. A bonyolultabb esetekben a gyökérkezelés több ülésben történik, ilyenkor először gyógyszeres anyaggal zárjuk le a fogat és csak egy következő ülésben gyökértömjük.
A gyökértömött fog idővel kiszárad és törékennyé válik. Ezért vigyáznunk kell arra, hogy ne terheljük meg túlzott mértékben. Amikor az embernek már vészesen megfogyatkoztak a fogai és pótolni kellene, akkor esetenként pont az a fog hiányzik ahhoz, hogy rögzített pótlás tudjon készülni, amelyiket nem gyökérkezeltettünk és inkább kihúzattunk. Minden foghúzást érdemes jól meggondolni, mert annál jobban rögzül egy fogpótlás, minél több a fogunk!
